Kedves Honfitársaim!

Úgy érzem itt az ideje, hogy megtudják, milyen kellemes az élet hazánkban.

Egy rövid bemutatkozással kezdeném és majd idővel, mikor a halaszthatatlan közfeladataim ezt megengedik, rövid történetekben mesélek arról, hogyan élünk mi mindannyian, itt a Kárpát- medencében, Európa egyik legjobb életszínvonalát biztosító országában.

Nálunk szinte mindenki helikopterrel jár bulizni, ha pedig valaki ezt nem engedheti meg magának, kizárólag azért van, mert nem dolgozik eleget. Az alaptörvényünk egyik jelmondata, amit a budai várhegy gránitszikláiba is belevéstünk (tudom, hogy mészkő alkotja az alapját, de már elkezdtük kicserélni a köveket, mert a gránit tartósabb alapot biztosít a főnökünk házának), szóval a jelmondat:

Mindenki annyit ér, amennyije van.

Abszurdisztán egy kisebb összeget nyert Uniós pályázaton  nyelvészeti kutatásokra. (A pontos összeget 150 évre titkosítottuk a terrorveszély miatt.)

Koronaőreink, akik munkájuk során több latin szöveggel is találkoztak, kiderítették, hogy  mit jelent néhány honfitársunk neve.
Például az én vezetéknevem Puritán. Jelentése: mindig becsületes, a fényűzést kerülő, szerény életmódú, szigorú erkölcsű, önmegtartóztató, egyszerű ember.
Ez tökéletesen rám illik. Ilyen vagyok. Aki ezt kétségbe vonja, azt beperelem.

Keresztnevem: Paraszt. Jelentése: egyszerű, közönséges, nyers, durva.

Mindez azt jelenti, hogy alacsony sorból származom és csak kemény munka árán kerültem a képviselői székbe, majd lettem miniszter. A kutatások azt is kiderítették, hogy a miniszter szó szolgát jelent. Azt hiszem, ezt nem is kell tovább magyaráznom. 

Néhány napja családi összefogással sikerült megvásárolni egy, a 90-es évekből származó számítógépet. (A márkáját nem árulom el, mert az reklám lenne és a gyártó nem fizetett nekem érte.)

Szóval ezen a gépen találtam valami internet nevű dolgot, gondoltam megnézem, mi az, hiszen ahogy látom, minden állampolgár szívügyének tekinti, hogy elérhesse. A Főnököm azt mondta, úgy begőzöltek a kedves polgártársak, mikor megpróbáltunk jogos sarcot kivetni, hogy még egy hidat is elfoglaltak. Meg is lepődtünk ezen, de a gránitszilárdságú alaptörvényünk erre jogot ad nekik természetesen, de hogy pont azt a hidat, ahol a főnököm a fárasztó munka után szeretett volna hazamenni a gazdagréti garzonjába, az mégiscsak felháborító.

De nem erről akartam írni, hanem hogy kihasználva az internet adta lehetőségeket, szeretnék a kedves választóimhoz közelebb kerülni.

Így örömmel jelentem be, hogy a szokásos kéthetente tartandó doorstep sajtótájékoztatón feltett kérdésekre is itt fogok válaszolni ezen a blogon.

Csak 30 napot kérek a válaszok ismertetésére, mert az eddig használt mechanikus írógépem után a modern technika megismerése időbe telik. A rengeteg közérdekében végzett önkéntes munkám után tudok csak a tanulással, önképzésemmel foglalkozni   .

Igen, az oktatás színvonala is nagyon alacsony volt eddig szeretett hazámban, Abszurdisztánban, de most hogy végre megkaptuk a felhatalmazást Önöktől, nekiláthatunk az iskolarendszer megreformálásának is.

Erről szombat este fogunk majd tárgyalni a Nemzeti Labdarúgó bajnokság 12. fordulója után, ezért addig kérem, ilyen jellegű kérdésekkel ne zavarjanak.

A következő jelentkezésemig jó munkát kívánok, hiszen mindenki annyit ér…!